Gyógyszer kontra étkezés
Szomorú, de fontos információk Michel Greger orvost szavait idézve:
"Talán nincs is olyan, hogy az ember az öregségbe hal bele. Egy kutatásban, melyben 42 ezer 100 évnél idősebb ember boncolási jegyzőkönyvét néztek át, arra jutottak, hogy az áldozatok az esetek 100 százalékában végül valamilyen betegségbe haltak bele. Bár a legtöbbjükre még közvetlenül a haláluk előtt is egészséges emberként tekintettek az orvosaik, egyikük sem az „öregségbe halt bele”. Nem is olyan régen még magát az öregkort is betegségnek tekintették, az emberek azonban nem halnak meg az öregedés miatt. Betegségekbe halnak bele, a leggyakrabban pedig a szívinfarktusba.
A korai elhalálozás és mindenféle betegség első számú oka egyaránt az étrendünkben keresendő. Ezek alapján egyértelmű, hogy az orvosi egyetemeken nyilván az étrend az első és legfontosabb tantárgy, nem igaz?
Szomorú, de nem így van. A legfrissebb országos felmérés szerint az orvosi egyetemeknek csak az egynegyede hirdet egyetlen táplálkozástani kurzust, ami visszaesés a 30 évvel ezelőtti 37 százalékról. Míg a lakosság nagy része egyértelműen a táplálkozástani információ „igen hiteles” forrásának tartja az orvosokat, a felmérés adatai alapján 7 diplomázó orvos közül 6 érezte úgy, hogy az orvosok nem kapnak megfelelő képzést arra, hogy táplálkozástani tanácsokkal láthassák el a betegeiket.
Edison még 1903-ban azt jósolta, hogy a jövő orvosa nem gyógyszert fog felírni, hanem elmondja a betegnek, hogy hogyan étkezzen, és tájékoztatja őket a betegségek okairól és megelőzéséről. Sajnos csak pár percnyi televíziós gyógyszerreklámot kell megnézned – mindegyik arra biztat, hogy kérdezd a kezelőorvosodat erről vagy arról a készítményről –, hogy tudd: Edison jóslata nem vált valóra. Egy több ezernyi betegrendelést felmérő kutatás eredményei szerint az alapellátásban az orvos átlagosan körülbelül 10 másodpercet szán arra, hogy a táplálkozásról beszéljen.
De hahó! Ez a 21. század! Hát nem ehetünk meg bármit, amit csak akarunk, aztán majd legfeljebb bekapunk egy-két tablettát, ha egészségügyi problémánk adódik?
A bolygónkon éves szinten több mint egybillió dollárt költenek vényre kapható gyógyszerekre.
Miért költünk olyan sokat gyógyszerekre? Sok ember úgy gondolja, hogy a génjeinkbe van programozva, hogyan halunk meg. Ötvenöt évesen jön a magas vérnyomás, 60 évesen a szívinfarktus, a rák talán 70 körül, és így tovább... A vezető halálokok legtöbbje esetén azonban a tudomány mai állása szerint a génjeink csak maximum 10-20 százalékkal növelik meg a kockázatot.
Miért írnak az orvosok még mindig recepteket, és alkalmaznak vízvezeték-szerelői technikákat a szívbetegség puszta tüneti kezelésére és a korai elhalálozás kivédésére,amelyről amúgy még mindig úgy gondolják, hogy elkerülhetetlen?
Az egészségügyi rendszere olyan fizetős szolgáltatási modellen alapul, ahol az orvosokat az általuk felírt tabletták és eljárások után fizetik, és amely a mennyiséget díjazza a minőséggel szemben. Nem azért fizetnek minket, hogy az egészséges étkezés előnyeiről tájékoztassuk a pácienseinket. Ha az orvosokat e helyett a teljesítményük után díjaznák, pénzügyileg is motiválnák a betegségek életmódbeli okainak kezelését. Amíg a fizetési modell nem változik, én sem számítok nagy változásokra az orvosi ellátás vagy képzés területén.
Nem véletlen, hogy a televízióban hallani a legújabb gyógyszerekről: ezeknek a termékeknek az értékesítését hatalmas reklámköltségvetésekkel támogatják. Annak, hogy valószínűleg soha az életben nem fogsz édesburgonya-reklámmal találkozni, ugyanaz az oka, mint annak, hogy az élelmiszerek egészségre tett szenzációs hatásairól tett felfedezések sem jutnak el a nagyközönséghez.
Egy orvosi rendelőkben végzett friss felmérés szerint öt dohányosból csak egynek mondta az orvosa, hogy szokjon le. Ahogy nem kell az orvosodra várnod, hogy a dohányzásról való leszokásra biztasson, azt se várd meg, hogy ő figyelmeztessen az egészségesebb étkezés előnyeire.
2011-ben megjelent egy zavarba ejtő elemzés az elhalálozásról és a betegségekről a Journal of Gerontology című szaklapban. Tovább élnek az amerikaiak most, mint egy generációval korábban? Igen, technikai értelemben. De vajon azokat a plusz éveket mindenképpen egészségesebben töltik? Nem. És ez még nem a legrosszabb: a helyzet az, hogy most kevesebb évet töltünk egészségesen az életünkből, mint valaha."
Mondhatnánk azt, hogy ezek amerikai adatok. Amerika olyan messze van, de sajnos a helyzet nálunk talán még rosszabb is megnézve az egészségügyi ellátást.
A helyzeten csak egyéni életmódváltással lehet változtatni, hogy ne is legyen szükség az egészségügyi rendszerben való részvételre.
A WHIEDA cég felismerte azt, hogy bizonyos betegségek visszafordíthatók, ha figyelembe vesszük az ősi kínai tradiciókon alapuló gyógyításokat, ahol a táplálkozásra nagy súlyt helyeztek. Igen nagyon nehéz ma már a rohanó életmód mellett egészségesen étkezni, éppen ezért fejlesztettek ki olyan gyógynövényeken alapuló táplálékkiegészítőket, amelyek kiegyensúlyozzák a test működését, visszaállítva az immunrendszert, amit sikeresen évek alatt leromboltak az emberek. Az immunrendszer a kulcs, ha az megfelelően működik a test bármivel fel tudja venni a harcot. Volt egy tervező, aki a testet megalkotta, a természetbe is beletette az összes testi meghibásodásra a gyógyírt.
Miért kellene belenyugodni a betegségek kialakulásába, amikor mindent megteremtettek hozzá, hogy ez ne így legyen?! Nem bízunk az alkotónkban? Miért bízunk jobban a szintetikus anyagokbn, mint a szerves testazonos termékekben?